Az elmúlt héten többen kérdezték tőlem, hogy Angliában hogyan lehet régész valakiből, ezért írtam erről egy összefoglalót.
Első körben lehet érettségizni régészetből (archaeology A level), azután egyetemi képzés keretében szerezhető meg a BA diploma. A Universities and Colleges Admission Service (UCAS) honlapján lehet megnézni hol és (esetlegesen) milyen szakpárral indulnak BA kurzusok.
Minden egyetemnek megvan a saját felvételi követelménye, de általánosságban egy nem angol anyanyelvű diáknak minimum IELTS 7-es szintű nyelvvizsgával kell rendelkeznie, és az itteni A-levelnek megfelelő végzettséggel (érettségi). Itt az egyetemi előkészítők is számíthatnak, én például elvégeztem anno az ELTE Egyiptológia előkészítőjét (foundation year) és ezt is beszámították a felvételinél.
A nappali tagozatos képzés tandíjköteles és egyetemenként változó, hogy mennyibe kerül (régen egységes volt évente £3000, de a jelenlegi kormány ezt eltörölte) van ahol "csak" £7000 de a mi egyetemünkön már £9000 évente. A diák természetesen igényelhet un. diákhitelt (EU-s állampolgárok is), ami fedezi a tandíj költségeit (egyebeket nem) és vissza kell fizetni az egyetem elvégzése után, amint alkalmazottként dolgozik majd Nagy-Britanniában és többet keres évente mint £21000, illetve a visszafizetési kötelezettség azokra is vonatkozik akik határon kívül helyezkednek majd el, csak más kondíciókkal.
További információkért érdemes itt körülnézni: HM Revenue & Customs.
Van levelezős/esti oktatás több egyetemen is, ezek is fizetősek, de erre is lehet igényelni tandíjmentességet ha az ember már egy ideje Angliában él és dolgozik. A National Career Service oldalán lehet keresgélni a megfelelőt.
Vannak olyan esti képzések amik két évesek, bizonyítványt adnak (certificate-et) ami például a Practical Archaeology esetében azt jelenti, hogy a képzést elvégző egyén dolgozhat ásatásokon csak ástásvezetői posztot nem láthat el egyedül. Sajnos azonban egyre több megszűnik ezek közül, az egyetemek rámennek a jól fizető nappali tagozaatos egyetemistákra és ellehetetlenítik a kisebb, esti kurzusokat (ez történt a mi egyetemünkün is).
Lehet jelentkezni egyhetes kurzusokra is, amit általában helyi régészeti társaságok szerveznek és ugyanígy lehet csatlakozni előképzettség nélkül ásatásokhoz önkéntesként, ahol a jelenlévő régészek tartanak alapoktatást az első napon.
Itt elég nagy hagyománya van az amatőr régészkedésnek, már az 1600 évek közepétől John Aubrey (1626-1697) jóvoltából maradtak fenn régészeti lelőhelyek rajzai, és többek között ő volt az első aki részletesen feltérképezte Stonehenge-t is. Őt pedig követte egy sor híres (és néha inkább hírhedt) amatőr régész, ma pedig már nagyon jelentős nem professzionális csoportok működnek szerte az országban és a helyi örökségvédelemben játszanak kiemelkedő szerepet önkéntesként.
Szóval terepen dolgozni önkéntesként is lehet, nem csak professzionálisként vagy tanulóként.
Nagyon sok társaság van ami örökségvédelemmel foglalkozik: állami szervezetek/társaságok mint pl. az English Heritage vagy a National Trust illetve a Council for British Archaeology, vannak "amatőr" helyi társaságok, megyei szerveződések vagy kisebb közösségek, és végezetül ott vannak a professzionális szervezetek, konzultánsok, specialisták, múzeumok.
Ami a lényeg ebben a rendszerben, hogy a négy csoport: oktatás, állami szervezetek, amatőr régészeti csoportok és profik szorosan összedolgoznak.
Sok sikert mindenkinek aki úgy dönt, hogy ezt a csodálatos hivatást választja!
* A poszt címe utalás egy zseniális könyvre Mikes György (George Mikes) How to be a brit c. művére.
